Egy sors fordulat

Ezt a blogot a Szabyest fanoknak irom...meg azért is kezdtem el mert nincs róla sehol sem blog meg persze imádom őt nagyon.

Szabyest új klipje

Sziasztok. Vasárnap este 8-kor Szabi kirakta az új klipjét. Aki még nem látta az most itt megnézheti majd aki látta az meg írja le a véleményét. Nekem tetszik.

 

Klipp:

 

https://www.youtube.com/watch?v=VQEj73HmPmI

9. rész

 

Kerti parti!

-Igen komolyan. Szerinted amikor lovagoltam a farmon és megláttam, hogy Barbi megölel téged akkor miért vágtattam ki az erdőbe? Miért rohantam el mindig amikor láttam, hogy ölelget téged? Pont azért mert szeretlek. De nem tudtam, hogy mit érzel iránta és azért nem álltam közétek meg nem is vagyok olyan. Te döntöd el, hogy kit szeretsz és, hogy kivel akarsz lenni nem pedig én.-mondtam el neki az igazat.
-Sejtettem, hogy ez van a háttérben. És örülök, hogy nem vagy olyan. Észre vettem rajtad, hogy nem a pénzre meg a hírnévre mész. Nem Szabyest szereted hanem Szabo Szabolcs Achille-t. Engem szeretsz és nem a híres srácot.-mondta Szabi.
-Persze, hogy nem. Na jó a híres énedet is imádom mert jól áll neked ha a szinpadon vagy. De persze akkor sem a pénz meg a hírnév miatt lennék veled erről szó sincs.-mondtam neki. Szabi mosolyogva elkezdett felém közeledni majd az ajkunk összeért. Majd pár perc múlva elváltunk egymástól.
-Imádlak Sel.-puszilt meg.
-Én is téged.-mondtam neki mosolyogva.
-Kérdezhetek valamit?-nézett végig a szemembe.
-Igen.-válaszoltam és csak őt figyeltem.
-Leszel a barátnőm?-tette fel a kérdést.
*************
Szóhoz sem tudtam jutni. Szabi csak nézett kíváncsian és várta a válaszomat.
-Igen leszek a barátnőd.-mondtam neki mosolyogva.
-Szeretlek.-ölelt magához szorosan.
-Én is szeretlek téged.-öleltem vissza.
-Szabi gyere.-kiabállt fel Bence.
-Megyek.-kiabált vissza le a haverjának. Megpuszilt majd felállt és lement. Én csak néztem utána majd pár perc múlva én is lementem. A lépcső alján voltam amikor Szabi a konyhába sietett. Én is bementem és láttam, hogy az italokat szedi össze és rakja fel az asztalra.
-Segítsek?-kérdeztem tőle.
-Igen köszi.-mosolygot rám édesen. Megfogtam 3 üveg kólát majd Szabi is és kimentünk az udvarra majd egy asztalra tettük azokat.
-Köszönöm kicsim.-puszilt meg mosolyogva.
-Szivesen.-mondtam neki mosolyogva. Pár perc múlva megcsörrent a telefonja. Nem tudom, hogy ki volt az mert csak egy számot írt ki de felvette.
-Hallo.-szólt a telefonba.
-...!
-Igen én vagyok az.-mondta.
-...!
-Hát nem tudom. Még gondolkozok ezen meg ezt valakivel meg kell beszélnem.-nézett rám.
-...!
-Viszlát.-köszönt el majd lerakta.
-Ki volt az?-kérdeztem tőle.
-Beszélnem kell veled.-mondta sóhajtva.
-Öhm jól van.-mondtam félve.
-Menjünk a szobába.-mondta és elindult én meg követtem őt. A szobába érve bezárta a ajtót majd leült az ágyra én pedig mellé ültem.
-Mond.-néztem őt végig.
-Az van, hogy a Középsuli.hu-tól hívtak hogy szerepeljek én is benne.-nézett a szemembe.
-És ott lesz Barbi is?-kérdeztem tőle.
-Igen.-válaszolta.
-Örülök neki.-hajtottam le a fejemet szomorúan.
-Ha nem szeretnéd akkor nem fogadom el.-fogta meg a kezemet.
-Én ebbe nem szólók bele Szabi. Ha elszeretnéd fogadni akkor fogad el.-néztem megint a szemébe.
-El jössz majd te is a forgatásra.-puszilt meg.
-Mikor lesz?-kérdeztem tőle.
-Pénteken.-válaszolta.
-Jól van.-mondtam sóhajtva. Megint megcsörrent a telefonja.
-Hallo! Igen elfogadom! De lenne egy feltételem! Szeretném ha a barátnőm is ott lehetne a forgatáson majd! Rendben! Szuper köszönöm! Viszlát.-rakta le a telefont.
-Ki volt az?-kérdeztem tőle.
-A rendező. Te is ott lehetsz a forgatáson.-momdta egy kis mosollyal az arcán.
-Rendben köszönöm.-mosolyogtam rá.
-Ki az?-kérdezte tőlem.
-A drága kis Barbika.-mondtam szipogva.
-Mi? Mit írt?-kérdezte tőlem.
-Örülök, hogy jól elvoltatok.-mondtam mérgesen és megbántva.
-Mi?-nézett rám. Oda adtam neki a telefonomat és végig olvasta a beszélgetést és a képet is megnézte.
-Szóval ezt csinálja. Ezt nem néztem ki belőle.-mondta Szabi és látszott rajta, hogy kezd mérges lenni.
-Ilyeneket ír és küld.-mondtam neki szomorúan.
-Leállítom én nyugi.-mondta és elővette a telefonját majd valakit hivott. Kiment így nem hallottam semmit sem.
-Miért nem tudsz békén hagyni Barbi?-hallottam meg Szabi hangját a folyosoról.
-...!
-De nem érdekelsz érsd már meg.-veszekedett vele továbbra is.
-...!
-Igen őt szeretem és kész. Hagyd őt is meg engem is békén.-mondta idegesen.
-...!
-Ne keress engem soha többet. Szia.-mondta a telefonba majd gondolom lerakta.
-Haver mi történt?-kérdezte Bence tőle.
-Barbi zaklatta Selt és le kellett állítanom. Küldözgette a képeket amiket még anno csináltunk és azt írta mindig, hogy azok mostaniak. Sel megmutatta a beszélgetést és már sírt is.-mesélte el neki Szabi.
-Az igen. És én még azt hittem, hogy rendes lány.-döbbent le a haverja is.
-Hát én is. De már nem érdekel. Nem fogom keresni és mondtam neki, hogy ő se keressen és remélem, hogy nem is fog. Bár eléggé kiakadt.-mondta neki.
-Szard le az ilyennel nem érdemes foglalkozni.-mondta Bence.
-Jó csak olyan rossz szomorúnak látni Selt.-mondta sóhajtva.
-Elhiszem. Lehetne egy kérdésem.
-Persze mond.
-Ti most együtt vagytok?-tette fel a kérdést.
-Hát azaz igazság, hogy igen.-válaszolta a kérdésére.
-Na gratulálok nektek.-hallottam, hogy pacsiztak egyett.
-Köszi. Sokkal többet ér nekem meg sokkal fontosabb mint Barbi. Mindent megteszek, hogy Sel boldog legyen. Szeretem őt nagyon.-mondta Szabi. Ezt meghallva muszáj volt mosolyognom. Jó volt ezt hallani.
-Szuper. Jól döntöttél hidd el. Ő tényleg rendes lánynak tűnik. Kis félénk de ez a jó. Na majd gyertek ki és megünnepeljük.-mondta Bence.
-Jól van nemsokára megyünk.-mondta Szabi majd vissza jött a szobába. Vissza leült mellém majd magához ölelt.
-Nyugodj meg.-suttogta édesen.
-Kivel beszéltél?-kérdeztem tőle szipogva.
-Barbival de csak leállítottam és megmondtam neki, hogy kopjon le.-simogatta a kezemet.
-És mi lesz így a forgatással?-kérdeztem tőle majd ránéztem.
-Na igen. Próbáltam vissza mondani de nem lehet.-mondta és ő is a szemembe nézett.
-Jól van nem baj.-mondtam még mindig szomorúan. Szabi megfogta az állam és óvatosan felemelte a fejemet így már egymás szemébe tudtunk nézni majd lassan elkezdett közeledni majd pár perc múlva az ajkunk összeért. Gyengéden de mégis szenvedélyesen csókolt engem ami most jól esett. Nyitva volt a szobában az ablak így mindent lehetett hallani. Pár perc múlv Bence törte meg a csókunkat azzal, hogy elkezdett befele kiabálni.
-Haver jösztök?-kérdezte tőlünk kiabálva az udvarról.
-Igen megyünk.-kiabállt vissza.
-Menjünk.-mondtam hallkan.
-Szeretlek.-csókolt meg majd utána a szemembe nézett.
-Én is szeretlek téged.-mondtam mosolyogva majd felálltunk. Lassan mentünk lefele. Szabi a derekamat átölelve jött mellettem.
-Na végre. Kéne segíteni.-mondta vigyorogva Bence.
-Megyek már.-mondta Szabi is vigyorogva majd hozzám fordult.
-Menj ülj le Bence barátnője mellé.-mondta majd megpuszilt.  Utána Szabi Bencéhez ment grillezni én meg leültem Bence barátnője mellé.
-Szia te Szabi barátnője vagy?-kérdezte tőlem mosolyogva és kedvesen.
-Szia igen. Te meg Bence barátnője vagy?-mondtam majd kérdeztem tőle én is kedvesen.
-Igen. Mi a neved?
-Selena. És a tiéd?
-Körcsönyei Polla.-fogtunk kezet.
-Örülök, hogy meg ismerhetlek.-mondtam mosolyogva.
-Én is örülök.-mondta ő is mosolyogva. Sokat beszélgettünk és jobban megismertük egymást. Aranyos lány nagyon. Jól elvoltunk. A fiúkhoz néztünk és láttuk, hogy végeztek majd felénk jöttek.
-Minden oké?-ültek le hozzánk.
-Persze.-mondtuk mosolyogva.
-Na ennek örülök.-puszilt meg Szabi.
-Készen vagytok szivem?-kérdezte Polla a barátjától.
-Igen csak hagy hüljön.-mondta neki Bence. Sokat beszélgettünk majd mentünk enni.
-Na hogy ízlik?-kérdezte Bence tőllünk.
-Isteni.-válaszolta Polla.
-Neked is ízlik?-kérdezte tőlem Szabi.
-Igen nagyon finom lett.-válaszoltam mosolyogva. Megettük majd bevittük a cuccokat és én pedig neki álltam mosogatni.
*Péntek*
Eljött a forgatás napja. Nagyon nem örültem neki de mivel még csak pár napja jöttem össze Szabival így nem tilthatok meg neki semmit sem de viszont ezután sem fogok tiltani semmit sem mert nem vagyok olyan. A forgatás helyszínén voltunk ami egy iskola volt. Leültem egy sarokba és onnan néztem végig mindent. Szabi a rendezővel nagyon sokat beszélt. A szünetekben nagyon jól érezték magukat  a szereplők és még Szabi is Barbival.
Az igazat megvallva nem nagyon tetszik nekem ez az egész de nem csináltam semmit sem. Viszont valamilyen furcsa érzésem támadt....még hozzá az, hogy féltékeny vagyok.
-Megbeszélés.-mondta a rendező. Majd mondta pár ember nevét köztük a Szabiét is. A rendezőhöz mentek.
A forgatás végén Szabi hozzám jött.
-Gyere menjünk haza.-mondta mosolyogva. Felálltam a helyemről majd vele együtt kimentünk a kocsijához. Beültünk majd beindította a kocsit és elindultunk haza.
-Valami baj van?-kérdezte tőlem Szabi.
-Nem nincs.-válaszoltam a kérdésére.
-Biztos?-kérdezte amikor beállt a garázsba.
-Igen.-válaszoltam. Kiszálltunk a kocsiból majd becsukta a garázst utána a házba mentünk. Az órára néztem és láttam, hogy már 18:00 van. Szabi a konyhába ment én meg felmentem a fürdőbe és lezuhanyoztam majd felvettem a pizsomámat.
Ez a pizsomám:

Én is a konyhába mentem majd ettem utána elmosogattam magam után.
-Kicsim mi a baj?-állt meg mellettem Szabi és csak engem nézett.
-Nincs semmi.-válaszoltam a kérdésére.
-De látom rajtad.-simított végig a hátamon.
-Csak ez a mai forgatás.-fordultam vele szembe.
-Mi van vele?-kérdezte tőlem.
-Olyan jól érezted magad Barbival. És te nem láttad de mindig olyan csúnyán nézett rám és sugárott a szeméből a gyülölet meg az, hogy el fog venni tőlem. Nagyon félek ettől Szabi. Nem akarlak elveszíteni.-mondta és éreztem, hogy pár könnycsepp kigördült végig az arcomon amit Szabi törölt le.
-Jaj kicsim. Ne foglalkozz vele és nem fogsz elveszíteni ezt megígérem. Téged imádlak és nem mást.-ölelt magához.
-Mit fogok én csinálni akkor ha mégis elveszítelek?-kérdeztem tőle és pityeregve hozzá bújtam.
-Semmit mert nem fogsz. Nyugodj meg.-simogatta a hátamat. Pár perc múlva megnyugodtam és a szobánkba mentünk. Csak feküdtem az ágyban és néztem a plafont. Nem tudtam aludni a melegtől így csak forgolódtam. Kis idő múlva az órára néztem ami 00:10-et mutatott. Unalmamba felültem. Hallottam, hogy valaki kijött a szobából majd megállt az ajtóm előtt és bekopogott.
-Sel alszol?-kérdezte suttogva Szabi.
-Nem gyere.-mondtam egy kicsit hangosabban, hogy meghallja. Sikerült is mert benyitott.
-Nem tudsz aludni?-kérdezte tőlem.
-Hát nem.-mondtam sóhajtva.
-Gyere igyunk valamit.-mondta nekem mosolyogva.
-Rendben.-mondtam én is mosolyogva majd kiszálltam az ágyból és Szabival együtt a konyhába mentünk. Meleg teát ittunk majd még egy kicsit beszélgettünk utána mentünk aludni.
*Másnap*
Már 8 óra óta fent vagyok. Szabi és Bence elmentek bevásárolni én meg gépeztem addig. Felnéztem youtubera és láttam, hogy a Középsuli.hu kirakta az új részt. Rá mentem és elkezdtem nézni.
Ha nem tudod megnézni akkor itt a link:
https://www.youtube.com/watch?v=-QA3eXaHyB4&t=95s
Hát ez szuper. A vége a legjobb amikor kiderül, hogy Bende meg csalta Barbit. Csak az a baj, hogy ez nem igaz. És nagyon jól tudom, hogy Szabira hajt. Ezen gondolkoztam majd csak a kocsi hangjára lettem figyelmes. Levittem az ablakot majd bekapcsoltam a tévét és azt kezdtem el nézni.
-Szia kicsim.-jött hozzám Szabi és egy édes mosolygós puszival köszönt nekem.
-Szia macim.-köszöntem neki én is mosolyogva. Olival a konyhába mentek és elkezdtek kipakolni.
-Sel gyere.-szólt nekem Olivér.
-Megyek.-mondtam majd felálltam és a konyhába mentem.
-Te szereted a jegeskávét?-kérdezte tőlem Szabi.
-Igen. Miért?-néztem rá.
-Hát éppenséggel vettünk neked csak azért.-mondta Oli.
-Ha kapok egy csókot akkor adok neked.-mondta Szabi vigyorogva. Mosolyogva hozzá mentem majd félénken közel hajoltam hozzá és megcsókoltam amit ő egyből viszonzott is.
-Köszönöm szépen.-puszilt szájon majd a táskából elővett egy kis jegeskávét.
-Nyámiiiii. Köszönöm.-köszöntem meg majd el vettem tőle.
-Nagyon szivesen.-mosolyogtak a fiúk rám. Leültem a konyhában majd elkezdtem kortyonként inni. A fiúk kipakoltak majd ők is leültek.
-Kérsz?-kérdeztem tőle kedvesen.
-Nem kérek kicsim köszönöm.-mondta ő is kedvesen majd elkezdtek beszélgetni.
-Szerintem többször fogunk ilyet venni.-mondta Oli mosolyogva.
-Imádom.-mondtam én is mosolyogva.
-Látjuk.-mondták kuncogva. Tévéztünk és nagyon jó filmet néztünk.
*2 hónap múlva*
Szabival még mindig együtt vagyunk hála istennek. Sok koncertjén voltam mivel vitt magával és a rajongók kezdenek elfogadni engem. Az eleje nagyon nehéz volt  mert mindenki zaklatott meg csúnyákat írtak és mondtak rám amik nagyon rosszul estek. Szabi és a haverjai mindig mellettem voltak és kiálltak mellettem ha kellett és ez nagyon jól esett. Egyre jobban kezdtem bízni bennük főleg Szabiba. És Olivérnek köszönhetem azt, hogy össze jöttem vele és, hogy meghallgatott az elején.
-Kicsim megjöttünk.-kiabállt fel a szobába. Mosolyogva lesiettem és hozzá érve megöleltem.
-Milyen volt?-kérdeztem tőle mosolyogva.
-Áh nagyon jó volt. Rengetegen voltak. De kár, hogy nem jöttél velünk.-ölelt vissza majd adott egy puszit.
-Tudom.-mondtam neki kicsit szomorúan.
-Jobban vagy?-kérdezte tőlem.
-Igen.-válaszoltam mosolyogva.
-Nekem csak ez számít, hogy semmi bajod ne legyen.-puszilt meg megint majd leült a nappaliban én pedig mellé ültem.
-Pihenj egy kicsit.-mondtam neki és hozzá bújtam ő pedig magához ölelt.
-Az lesz.-mondta ásítva. Felültem rendesen ő pedig ásítva felállt és a szobájába ment lefeküdni egy kicsit.
*1 óra múlva*
Kicsit unatkoztam de hagytam, hogy pihenhessen Szabi. Én addig tévét néztem. Kis idő múlva Szabi jött le. Nem láttam rajta, hogy álmos lenne így gondoltam aludt is. A konyhába ment.
-Sel.-szólt nekem Szabi. Felálltam és a konyhába mentem én is majd leültem az asztalhoz.
-Tessék.-néztem rá végig.
-Kérsz kávét?-kérdezte tőlem mosolyogva.
-Igen kérek.-válaszoltam a kérdésére. Meg csinálta a kávét majd megittuk és a nappaliba ültünk és néztük a tévét. Szabi közben telefonozott is én meg unatkoztam egy kicsit.
-Nem megyünk valahova?-kérdezte tőlem Szabi.
-Hova?-néztem rá.
-Nem tudom. Beülhetnénk valahova.-válaszolta majd rám nézett.
-Rendben akkor megyek átöltözök.-mondtam neki majd felálltam és a szobába mentem. Valami kényelmes kis ruhát néztem és felvettem.
Lementem majd Szabival együtt kimentem és beültünk a kocsijába majd beindította és elindultunk.
-Hova üljünk be?-kérdezte tőlem Szabi.
-Hát a kávézóba. Ès ehetnénk is valamit.-válaszoltam a kérdésére.
-Rendben.-mondta mosolyogva. Megérkeztünk a kávézóhoz majd leállította a kocsit és kiszálltunk.
Bementünk majd felmentünk és ott ültünk le a sarokba. Egy pincér jött hozzánk mi meg rendeltünk. Jól elbeszélgettünk Szabival.
-Öhm este megyek át az egyik haveromhoz mert medencés bulit csinál és meghivott.-mondta Szabi.
-Jól van menj csak.-mondtam neki. Tudja, hogy nem tiltok meg semmit sem de azért féltem őt. Kihozták a rendelésünket majd elfogyasztottunk mindent beszélgetés közben majd mentünk haza. Ez a nap unalmasan telt el. Eljött az este és Szabi is elkezdett készülődni.
Szomorú voltam amiért elmegy és nem lesz itthon este velem de nem mutattam ki.
-Nem leszek sokáig.-vette a kezébe a kocsi kulcsot.
-Rendben. Jó szórakozást.-álltam egy helyben. Szabi rám nézett majd hozzám jött és megölelt én pedig vissza öleltem őt.
-Szeretlek.-suttogta a fülembe.
-Én is téged.-pusziltam meg. Ő is megpuszilt majd kiment és elhajtott. Én pedig felmentem a szobába bezártam az ajtót és zene hallgatás közbe elkezdtem fürödni. Hamar kiszálltam mert lent hangokat hallottam.
-Nem jöhetett vissza Szabi ilyen hamar. Meg szólna ha bejött volna.-gondoltam magamban.
-Itt kell lennie.-suttogta egy férfi hang.
-Mit suttogsz? Elment a srác.-mondta egy másik.
-Sel hol bujkálsz?-szólt egy nagyon ismerős hang. Lent voltak így bekulcsoltam az ajtót meg fogtam a telefonomat és a fürdőbe mentem. Tárcsáztam Szabi számát de nem vette fel így a rendőrséget hívtam.
-Haló miben segíthetek?
-Haló betörtek a házba és el akarnak vinni. Kérem segítsenek.-mondtam bepánikolva.
-Kérem nyugodjon meg hölgyem. Mondja el hogy hol tartózkodik.-elmondtam neki mindent.
-Rendben már úton vannak a kollégák. Csak maradjon csendben.-mondta a nő. Én csendben ültem a fürdőben és sírtam. Szabit 10-szer hívtam és egyszer sem vette fel.
-Sel drágám gyere elő.-mondta gúnyosan és gonosz hangnembe. A szobába akartak bejönni de nem tudtak mert be volt kulcsolva.
-Szóval itt vagy.-mondta Dani.
-Nyísd ki.-mondta a haverja. Gyorsan az ablakhoz mentem ami nyitva volt. Míg nem jöttek be addig a párkányra álltam és kiugrottam. Rosszul érkeztem a földre így elkezdett nagyon fájni a bokám de nem érdekelt most. Egy hatalmas fa állt az udvaron és ami mögé eltudtam bújni. Hallottam, hogy bejutottak és engem keresnek.
-A faszomba. El szökött.-borította fel az asztalt Dani. Hallottam a rendőrkocsi szirénáját de nem tudták el kapni őket mert el tudtak menekülni. Pár óra múlva még egy kocsit hallottam megállni a ház előtt.
-Biztosúr mi történt itt?-hallottam meg Szabi aggódó hangját.
-Egy hívás jött, hogy ebbe a házba betörtek. Szét néztünk a házban és azt hiszem valamit kerestek vagy valakit mert az egyik szobában fel van borítva az asztal. Vettünk le új lenyomatokat és a kollégám azt elvitte a laborba.-magyarázta el neki.
-Édes istenem Sel. Hol van a barátnőm?
-Nyugodjon meg. Ebben a házban senkit sem találtunk.-mondta a rendőr.
-Nem az nem lehet.-hallottam, hogy már a sírás van rajta.
-Szabi jól vagy?-kérdezte a haverja tőle.
-Nem.-mondta idegesen.
*Szabyest szemszöge*
Amikor haza értem akkor rendőrőket találtam a házam előtt.
-Hát itt meg mi volt?-döbbent le Bence is.
-Nem tudom.-mondtam és gyorsan leállítottam a kocsit majd a házba rohantam. A rendőrtől megtudtam, hogy betörtek ide és, hogy valaki értesítette őket de viszont senkit sem találtak a házban. Ekkor ugrott be, hogy Sel itthon volt és most nincs meg.
-Édes istenem Sel. Hol van a barátnőm?-kérdeztem a rendőrtől.
-Nyugodjon meg. Ebben a házban senkit sem találtunk.-mondta a rendőr.
-Nem az nem lehet.-már a sírás volt rajtam.
-Szabi jól vagy?-kérdezte tőlem a haverom.
-Nem.-mondtam idegesen. A földre térdeltem és elkezdtem sírni.
-Nyugodjon meg uram megkeressük a barátnőjét.-mondta a rendőr.
-Várjunk. Betörtek és elvileg elvitték Selenát de remélem, hogy ez nem igaz akkor szerinted kik lehettek azok?-gondolkozott Bence. Én is elkedtem gondolkozni.
-Az a féreg.-esett le nekem.
-Igen biztos ők voltak.-mondta Bence is.
-Kiről van szó?-kérdezte a rendőr tőlünk.  Bence elővette a telefonját és valamit mutatott rajta a rendőrnek.
-Úgy gondolják, hogy ők voltak azok?-kérdezte tőlünk.
-Igen mivel Selenának ezeknek a férgeknek a főnökük az exe. Valamilyen Dánielnek hívják. Egyszer le volt csukva testi bántalmazás és ember rablás miatt. És most megint szabad lábon van.-mondtam dühösen.
-Értem hát mindent megteszünk azért hogy elkapjuk őket.-mondta a rendőr.
-Főnök találtunk valakit az udvaron.-jött egy fiatalabb rendőr hozzánk. Felpattantunk és mi is mentünk a rendőrökkel az udvarra.
*Az én szemszögem*
Hallottam, hogy valaki járkál az udvaron. Nem tudtam megmozdulni annyira fájt a lábam.
-Segítség!-kiabálltam segítségért.
-Hallottad ezt?-kérdezte az egyik srác.
-Igen erről jött.-mondta a másik. A lámpák világításából láttam, hogy felém tartanak majd megláttak engem és hozzám sietett két rendőr.
-Jól van hölgyem?-kérdezte az egyik tőlem.
-Nem. Nagyon fáj a bokám.-mondtam sírva.
-Máris hivok mentőt. Te meg menj és szólj a főnöknek.-mondta a rendőr. A másik a házba rohant. Amelyik meg velem volt az pedig hívta a mentősöket. Egy idősebb rendőr jött ki és mögötte pedig Szabi és Bence volt.
-Kicsim.-sietett hozzám amikor meglátott Szabi.
-Szabi.-mondtam sírva.
-Istenem mi történt?-kérdezte tőlem aggódva.
-Ők voltak azok. Betörtek és amikor a szobába akartak bejönni akkor én kiugrottam az ablakon, hogy el ne tudjanak vinni és rosszul estem le és a bokám nagyon fáj de akkor is ide bújtam.-mondtam zokogva.
-Jaj kicsim. Semmi baj mostmár itt vagyok.-mondta nekem és magához ölelt.
-Főnök itt vannak a mentősök.-mondta a fiatal rendőr. A mentősök is hozzánk jöttek és elkezdték nézni a bokámat. Azt mondták, hogy csúnyán el van törve ezért a kórházba kell menni. Egy hordágyra fektettek majd a mentőkocsiba tolták az ágyat és elindultunk. Szabiék jöttek utánunk kocsival. Hamar a kórházba értünk és bevittek egy terembe. Szabiék is megérkeztek majd leültek kint mert nem lehetett bejönni hozzám. Egy orvos jött be és elkezdte a lábamat vizsgálni.
-Csak a lába fáj?-kérdezte tőlem.
-Igen.-válaszoltam a kérdésére.
-Rendben. Meg kell röngeneznünk a lábát és majd eldöntjük, hogy műteni kell vagy csak gipszet kell hordania. De ahogy most így elnézem a lábát lehet, hogy műteni kellesz.-mondta az orvos.
-Édes istenem.-mondtam félve de nem mutattam ki. Bejött pár nővér meg még egy orvos és a röngen terembe toltak majd megrögenezték a lábam. Most már csak várnom kell a döntésükre. 1 óra múlva bejött az orvos.
-Nem olyan súlyos a sérülése szóval úgy döntöttünk, hogy csak gipszet kell hordania. De ez fekvő gipsz úgyhogy nem szabad járkálnia ezzel.-mondta a doki.
-Rendben.-mondtam megnyugodva. Két nővér egy asztalt tolt be ami orvosi kellékek voltak. Az orvoshoz tolták aki elkezdte csinálni a gipszet gondolom. Pár perc múlva valamilyen forró anyaggal tekerte körbe a bokámat ami meg is szilárdult.
-Készen is vagyunk. Haza mehet.-mondta az orvos. Megköszöntem majd elment Szabi pedig bejött.
-Na mit mondott?-kérdezte tőlem aggódva.
-Fekvő gipszet kaptam és már most haza mehetek.-mondtam neki.
-Hála istennek.-mondta egy kicsit megnyugodva. Segítettek kimenni a kocsihoz majd beültünk és haza tartottunk.
-Mit nézzünk?-kérdezte Szabi tőlem.
-Nem tudom.-válaszoltam a kérdésére. Szabi keresett valami nézhetőt majd leült mellém és magához ölelt. Szedtem a gyógyszeremet ami fájdalom csillapító volt.
*1 hónap múlva*
A lábam teljesen meggyógyult és már a gipszet is levették így tudtam járkálni végre. Unalmas volt minden, hogy nem járkálhattam. Szabi végig mellettem volt és nem ment sehova sem. Ma az egyik dalához forgatnak klippet. Éppen nem volt itthon és én meg unatkoztam így elindultam Szabihoz. Tudtam, hogy hol vannak így nem féltem, hogy eltévedek. Jó sokat mentem és már a lábam fájt de kis idő múlva meg is érkeztem. Pont szünetet tartottak. Szabi egy csajjal beszélgetett és nem vett észre engem.
Bence a kamerán csinált valamit majd elindult felém valamiért de még ő sem vett észre.
-Szia.-köszöntem neki amikor mellettem ment el. Felnézett majd meglepődve nézett engem.
-Szia. Hogy hogy itt vagy?-köszönt majd kérdezte tőlem.
-Hát unatkoztam otthon és úgy gondoltam, hogy eljövök  ide. De ha baj, hogy itt vagyok akkor megyek.-mondtam neki és már fordultam volna megfele.
-Jaj dehogy baj. Maradj nyugodtan.-mondta Bence mosolyogva.
-Biztos?-kérdeztem tőle.
-Igen biztos.-mondta mosolyogva.
-Rendben.-mondtam én is mosolyogva.
-Gyere ülj le ide.-mutatott a hátam mögött lévő fotelre. Bólintottam majd oda mentem vele.
-Szabi gyere csak.-szólt neki Bence. Szabi felállt majd amikor meglátott akkor ő is meglepődött majd amikor észbe kapott akkor hozzánk jött.
-Szia kicsim.-köszönt nekem majd megcsókolt.
-Szia.-köszöntem vissza a csókunk után.
-Mit keresel itt?-kérdezte tőlem.
-Unatkoztam.-válaszoltam a kérdésére.
-Miért nem szóltál elmentem volna érted.-mondta és legugolt elém.
-Mert nem akartalak zavarni.-mondtam és a szemébe néztem.
-Nem zavartál volna.-puszilt meg. Bencére nézett így hagytam őket dolgozni. Jó lesz a klipp nagyon. Szeretem ezt a számot is mint a többit persze. Míg ők csinálták a klippet addig én felnéztem ask.fm-re. Egy kérdésen csak néztem magam elé majd válaszoltam rá.


-Erre még nem is gondoltam. Jó mert egy párszor volt már furcsa érzésem akkor amikor megcsókolt de nem akartam bevallani magamnak, hogy akarom. Pedig igenis akarom csak nem akarom elsietni a dolgokat meg nem is tudnám neki megmondani vagy kimutatni, hogy kívánom. Majd ha ő szeretné akkor majd kezdeményez.-gondoltam magamban. 1 óra múlva végeztek majd össze pakoltak.
-Gyere kicsim.-jött hozzám Szabi. A csaj is hozzánk jött vagyis pontosabban Sabihoz.
-Szia Szabi.-köszönt neki majd megölelte.
-Szia Inez. Köszönöm, hogy szerepeltél a klippemben.-ölelte vissza őt.
-Én köszönöm, hogy megkértél rá.-engedték el egymást. Én csak karba tett kezekkel álltam és néztem őket.
-Szia.-nézett rám majd köszönt el tőlem.
-Szia.-köszöntem el én is tőle. A csaj az elment Szabi pedig megfogta a derekamat és mi is elindultunk haza fele.
-Min gondolkozol?-kérdezte tőlem Szabi miközben az utat nézte.
-Semmin.-válaszoltam a kérdésére.
-Na kicsim.-tette a kezét a combomra.
-Majd megmutatom otthon.-mondtam elpirulva.
-Rendben.-mondta édesen. Hamar haza értünk és a házba mentünk. Leültünk a nappaliba de előtte megittunk egy pohár kávét.
-Na mit szeretnél mutatni?-kérdezte tőlem.
-Ask.fm-en egy csaj kérdezett tőlem valamit.-mondtam neki és a telefonomban elkezdtem keresni. Majd amikor megtaláltam akkor megmutattam neki amit el is olvasot.
-Helyesen válaszoltál. Nem kell nekik elmondani semmit sem. És majd akkor történik meg az amikor te szeretnéd. Igaz?-mondta majd kérdezte tőlem.
-Öhm...igen...igaz.-mondtam neki és lehajtottam a fejemet.
-Mi a baj?-kérdezte tőlem.
-Nincs semmi.-válaszoltam neki majd hátra dőltem.
-Na mond el.-fordult felém Szabi.
-É-én csak.....-mondtam volna el de féltem ezért felálltam és a szobába rohantam. Bezárkóztam és nem engedtem be senkit sem. Szabi próbált bejönni de nem tudott. Egész nap csak gondolkoztam de semmire sem jutottam és észre sem vettem, hogy már be esteledett. Hamar letusoltam majd felvettem a pizsomámat és az ajtót is kinyítottam. Lementem enni majd vissza mentem a szobába. Az ajtóban megtorpantam mert Szabit láttam meg a szobában. Bezártam az ajtót majd csak álltam ott karba tett kezekkel.

Új szereplők

Igen megint  új szereplők tünnek fel a történetben.

 

Dezső Bence (19 éves)

Szabyest egyik legjobb haverja és a youtube-on lett híres. Plusz ő csinálja a videókat is Szabiról a koncertjén.

 

Körcsönyei Polla(17 éves)

Körcsönyei Polla magyar modell és youtuber. 9 éves kora óta modellkedik. Jelenleg a Freefaces modellügynökséggel van szerződése. Első csatornáját 2013-ban hozta létre Tóth Papp Anettal, amely azóta elérte a több mint 200 ezer feliratkozót. Emellett saját csatornát is vezet, ahol lassan 200 ezer feliratkozója van, illetve megnyerte az év női felfedezettjének járó díjat 2016-ban a Videósgálán. Első könyvük 2016-ban jelent meg Így lettem Youtuber címmel, amiben másik három videóssal szerepelnek.

A történetben Sel legjobb barátnője lesz és  mindig ki áll mellette és megvédi.

 

Bodony Barbara

Kezdő magyar színésznő, a Középsuli című Youtubeon bemutatott sorozat egyik közszereplője.

Ezenkívül Szabyest - Szerelem Kell című zenéje klipjében láthattuk.

A történetben elakarja venni Szabit, Selenától mert elvileg szereti őt de Szabi nem érez iránta semmit sem.

 


 

 

 

 

 

 

 

 



8. rész

Újra iskola vagy mégsem!!

 

-Ezzel megtudom csinálni a dalaimat, hogy jók legyenek ès a klippet is ezzel csináljuk meg.-válaszolta èdesen.

-Elèg bonyolultnak tűnik.-mondtam neki ès csak nèztem hogy mit csinálni.

-Pedig nem az. Ha megtanulod akkor már nagyon könnyű lesz.-mondta mosolyogva.

-Ez igaz.-bújtam hozzá.

-Megpróbálod?-kèrdezte tőlem.

-Jaj nem. Nem akarom elrontani az eddigi munkádat.-mondtam neki.

-Nem rontanád el. Segítenèk neked.-nèzett a szemembe.

-Csináld inkább te.-mondtam neki.

-Na jól van akkor majd legközelebb.-mondta ès megpuszilt.

*Másnap*

Sajnos nem akarok iskolába menni de muszáj. Ezt a pár hetet már kibirom valahogy. Már reggeliztünk a konyhában.
-Menjünk.-állt fel Szabi amikor megkajáltunk. Felvettem a táskámat majd kimentünk. Szabi bezárta a ház ajtót majd a kocsihoz jött ő is és kinyitotta majd beültünk és elindultunk a sulimhoz.
-Semmi kedvem menni iskolába. Inkább mennék a koncertjére. De nem lehet.-gondoltam magamban. Pár perc múlva meg is érkeztünk. Beállt az egyik parkolóhelyre és leállította a kocsit.
-Majd jövök érted a koncert előtt.-mondta miközben engem nézett.
-Rendben.-mondtam neki mosolyogva.
-Hívj ha valami baj van.-fogta meg a kezemet.
-Rendben. Mikor jössz majd?-mondtam majd kérdeztem tőle félénken.
-10:15-kor-válaszolta.
-Okés. Akkor majd találkozunk.-mondtam mosolyogva.
-Persze. Vigyázz magadra szia.-mondta majd köszönt el tőlem.
-Te is szia.-köszöntem el én is tőle majd kiszálltam a kocsiból és elindultam a suli fele. Azt elfelejtettem említeni, hogy Szabi testőre is a kocsiban volt meg a haverja is. Valami rosszat éreztem, hogy lesz valami baj de nem tudom, hogy mi. Az iskola udvarra beérve 3 fiú nézett engem nagyon majd elkezdtek felém közeledni. Nagyon ismerősek voltak nekem.
-Szia cica hát téged is lehet látni?-vettek körbe. A többi iskolás csak ment tovább és nem foglalkoztak velem.
-Mit akartok tőlem?-kérdeztem tőlük. Csak remélni tudtam, hogy Szabiék még itt vannak.
-Börtönbe juttattad de ki fog szabadulni.-mondta az egyik.
-Nem érdekel hagyatok békén.-mondtam neki és elakartam menni de nem tudtam mert elállták az utamat. Hallottam egy kocsi ajtó csapódást majd lábakat akik felénk rohantak.
-Most haggyátok őt békén.-lökte el a három srácot Szabi.
-Mi van itt van a kis nyálgéped is?-kérdezte a másik.
-Ő nem nyálgép. Haggyátok békén őt meg engem is.-mondtam pityeregve.
-Jaj Dániel de fog ennek örülni, hogy megtaláltunk téged.-mondta Roy. Beugrott, hogy kik ők.
-Az biztos.-mondta a harmadik Eric.
-Itt fogunk téged várni minden reggel. El ne felejsd.-mondta Joe. Mind a három vigyorogva távoztak el. A földre rogytam annyira sírtam már. Szabi megfordult és legugolt hozzám majd magához ölelt.
-Ismerted őket?-kérdezte Szabi testőre.
-Igen ők is az ő haverjai.-válaszoltam a kérdésére.
-Mi a nevük?-kérdezte a haverja.
-Eric, Roy és Joe.-válaszoltam az ő kérdésére is.
-Jaj istenem. Ez nem mehet így tovább. Nyugodj meg és bemegyünk és kiiratlak.  Nem hagyom, hogy bántsanak.-puszilt meg Szabi. Bence valamit nézet a telefonján.
-Lefényképezted őket?-kérdezte a testőr.
-Igen. Sikerült titokban csinálni róluk képet.-mondta majd elrakta a telefonját. Pár perc múlva úgy ahogy sikerült megnyugodnom.
-Menjünk.-mondta Szabi. Elindultunk a suliba. Szabi szorosan mellettem jött végig. Szünet volt és nagy volt a hangzavar is.
-Uram isten itt van Szabyest.-hallottam meg a lányok hangját. Elkezdtek sikítani majd körül vettek minket.
-Engedjetek tovább minket.-jött mellettem a testőre Balázs és utat csinált nekünk. Bejutottunk az igazgatóiba. Hamar elrendezte Szabi és kimentünk a kocsihoz majd beültünk. Szabi ült a volán mögött és a testőr pedig az anyósülésen ült. Bence meg én hátul ültünk.
-Kezd elegem lenni belőlük. De nem tudom őket sehogy sem lekoptatni az a baj.-gondoltam magamban. 1 óra múlva megérkeztünk a koncert helyszínére. Rengetegen eljöttek csak azèrt, hogy találkozhassanam Szabival èlőben.
-Ha èhes vagy akkor ott van a kocsiban a kaja ès egyèl.-állt meg előttem Szabi.
-Rendben.-mondtam ès rá nèztem.
-Szabi kezdesz.-szólt neki Bence. Megpuszilt majd mikrofonnal a kezèben felment a színpadra. A közönsèg aíkitva fogadta Szabit ès utána elkezdtèk vele együtt ènekelni a Kártyavár dalát ami az első dal volt a koncerten. Bencénél volt Szabi telefonja amivel vette felfele a koncertet. Felment a színpadra így egyedül voltam a színpad mellett. Eddig minden szuper volt de utána jött egy üzenetem. Elővettem a telefont és megnéztem azt. Nem ismertem az a személyt aki rám írt. Elkezdtem vele beszélgetni.
Ez a kép nagyon rosszul esett. Felnéztem a színpadra és láttam, hogy Szabi engem nézz. Kérdőn nézett rám de én csak meg vontam a vállamat és elmentem. Nem tudom, hogy merre mentem de el onnan. A szememből csak úgy hullottak a könnyek. Egy erdős résznél álltam meg és ott leültem. Nem tudom, hogy meddig ülhettem ott mert csak arra lettem figyelmes, hogy egy üzenetem jött. Felemeltem a fejemet és megnéztem. A fejem nagyon fájt de azért megnéztem. Szabi írt nekem én pedig vissza írtam neki.
Pár perc múlva elkezdett rezegni a telefonom. Szabi hivott én meg felvettem.
*Telefon beszélgetés*
-Sel hol vagy?-kérdezte tőlem Szabi.
-A faházadhoz közeli erdőben vagyok.-mondtam szipogva.
-Megyek érted.-mondta Szabi majd lerakta. Én is elraktam a táskámba a telefont és csak ültem csendben. Pár perc múlva éreztem, hogy valaki nézz majd egy fa ág reccsenését hallottam. Nagyon elkezdtem félni de azért nem mozdultam. Majd ahogy egyre jobban közeledett a hang annál jobban féltem. Felálltam és elkezdtem rohanni el a hang elől. Hátra néztem, hogy nem e követ valaki de nem hála istennek majd csak azt éreztem, hogy neki ütköztem valakinek vagy valaminek és a földre estem.
-Ne bánts.-mondtam sírva.
-Sel én vagyok az.-hallottam meg egy édes hangott. Felnéztem és Szabi állt előttem.
-Szabi.-ugrottam az ölébe.
-Itt vagyok.-mondta és magához ölelt.
-Gyere menjünk vissza.-fogta meg a kezemet. Vissza mentünk a faházba mivel most ott voltunk. Szabi mindent elmondott nekem azzal a képpel kapcsolatban.
*Másnap*
Már rég fent voltunk. Éppen reggeliztünk amikor Szabinak megcsörrent a telefonja.
-Igen.-szólt bele a telefonba.
-.......!
-Jól van akkor 9-re ott vagyunk.-mondta Szabi.
-.......!
-Rendben szia.-rakta le a telefont.
-Na mi van?-kérdezte tőle Bence.
-9-re kell Sárospatakon lennünk úgyhogy hamar el kellesz indulnunk.-mondta.
-Majd akkor 8-kor indulunk vagy fél8-kor-mondta Ricsi.
-Inkább fél8-kor.-mondta Szabi.
-Akkor gyorsan szedjük össze magunkat mert negyed8 van.-mondta Bence. Meg kajáltunk majd hamar elkészültünk és kimentünk a kocsihoz majd bepakoltuk a cuccunkat majd mi is beültünk és elindultunk a koncert helyszínére. Nagyon meleg volt a kocsiban így lehuztuk az ablakokat. Most nem Szabi vezetett hanem Bence. Kinyújtottam a kezemet az ablakon és hagytam, hogy a szél simogassa. Szabi a telefonján nézte a térképet, hogy hova kell menni. Majd éreztem, hogy valaki megfogta a combomon lévő kezemet. Oda néztem majd Szabira mivel ő volt. Rá mosolyogtam mire ő össze kulcsolta a kezünket mosolyogva.
-Azt hiszem megjöttünk.-mondta Bence majd leállította a kocsit.
-Szuper.-mondta Szabi. Kiszálltunk a kocsiból majd megálltunk mellette mivel fent volt még egy énekes.
-Nézd itt van a fényképező géped.-mondta majd nyújtotta át nekem.
-Ezt miért kapom?-kérdeztem tőle.
-Azért mert tudom, hogy mi az álmod.-mondta mosolyogva.
-De akkor sem kellett volna.-vettem el tőle.
-Tudom.-ölelt magához. Nagy sikítást hallottunk ami azt jelentette, hogy végzett az előző.
-Szabi te jössz.-mondta Bence neki.
-Megyek.-mondta a haverjának.-Csinálj nyugodtan képeket rólam ha szeretnél.-mondta nekem majd megpuszilt és egy mikrofonnal a kezében felment majd elkezdett énekelni. Eddig szuper volt a koncert. Úgy döntöttem, hogy csinálok képeket így szemügyre vettem a fényképezőt majd sikerült bekapcsolni és mindent beállítottam rajta amit kellett és elkezdtem róla képeket csinálni. Éneklés közbe rám nézett és elkezdett mosolyogni majd mutatta, hogy menjek fel hozzá a szinpadra és ott csináljak képeket. Félve felmentem és ott csináltam róla képet.
Majd a rajongóihoz mászott és arról is csináltam képet a haverja Bence pedig videót készített.
Lassan lementem a szinpadról és a rajongók közt is csináltam róla egyett.
Rengeteg képet csináltam róla. Míg a rajongóitól köszönt elfele addig én megnéztem a képeket.
-Köszönöm, hogy itt voltatok velem és, hogy velem együtt énekeltétek a dalaimat. Jól éreztem magamat és remélem, hogy ti is. Jó szórakozást mindenkinek. Sziasztok.-köszönt el tőlük majd lejött a szinpadról. Szívesen megöleltem volna őt vagy adtam volna neki egy csókot vagy esetleg egy puszit de nem tettem meg. Autogrammot osztott meg csinált képet a rajongóival utána hozzám jött Bencével.
-Gyere menjünk vissza.-mondta majd átkarolta a derekamat és így hárman vissza mentünk a községházba egy terembe ahol a cuccaik voltak.
-Jaj végre ihatok.-mondta Szabi és itta a hideg kóláját de közben Bencével nézték a videót amit csinált róla.
-Hé ez nem Barbi?-kérdezte Bence.
-De ő az.-válaszolta meglepve. Elkezdett csörögni a telefonja Szabinak. Elővette a telefonját majd csak nézték utána meg rám néztek. Ebből tudtam, hogy ő hívja.
-Nem veszem fel.-mondta Szabi.
-De vedd fel nyugodtan.-mondtam neki letörve de nem mutattam ki. Bence kiment így csak ketten voltunk bent. Szabi rezgőre vette a telefonját majd a táskájába tette és hozzám jött majd leült mellém.
-Sel én...én téged szeretlek és nem akarlak elveszíteni. -mondta Szabi.
-És mi van Barbival?-kérdeztem tőle.
-Ő csak egy barát volt és nem éreztem iránta többet. Nem érdekel már senki más csak te.-mondta miközben végig a szemembe nézett.
-Szabi az van, hogy én is szeretlek téged.-vallottam be.
-Komolyan?-kérdezte tőlem.
-Igen komolyan. Szerinted amikor lovagoltam a farmon és megláttam, hogy Barbi megölel téged akkor miért vágtattam ki az erdőbe? Miért rohantam el mindig amikor láttam, hogy ölelget téged? Pont azért mert szeretlek. De nem tudtam, hogy mit érzel iránta és azért nem álltam közétek meg nem is vagyok olyan. Te döntöd el, hogy kit szeretsz és, hogy kivel akarsz lenni nem pedig én.-mondtam el neki az igazat.
-Sejtettem, hogy ez van a háttérben. És örülök, hogy nem vagy olyan. Észre vettem rajtad, hogy nem a pénzre meg a hírnévre mész. Nem Szabyest szereted hanem Szabo Szabolcs Achille-t. Engem szeretsz és nem a híres srácot.-mondta Szabi.
-Persze, hogy nem. Na jó a híres énedet is imádom mert jól áll neked ha a szinpadon vagy. De persze akkor sem a pénz meg a hírnév miatt lennék veled erről szó sincs.-mondtam neki. Szabi mosolyogva elkezdett felém közeledni majd az ajkunk összeért. Majd pár perc múlva elváltunk egymástól.
-Imádlak Sel.-puszilt meg.
-Én is téged.-mondtam neki mosolyogva.
-Kérdezhetek valamit?-nézett végig a szemembe.
-Igen.-válaszoltam és csak őt figyeltem.
-Leszel a barátnőm?-tette fel a kérdést.

Videó

Itt a kedvenc videóm amiben persze Szabyest meg a Children Of Distance van benne és természetesen Nyírbátorban is jártak ahol én lakom. És láttam is őket csak sajnos kocsival voltak és nem tudtam velük úgy talizni.

 

Ha itt nem tudod megnézni akkor itt van a link:

https://www.youtube.com/watch?v=sJ62GiNmdfg